"…ne lohadjunk, de mi frfiak frfiak maradjunk s nk a nk – szabadok, kedvesek s mind ember, mert ez egyre kevesebb…"
"Mg nem nagy az ember. De kpzeli, ht szertelen. Kisrje kt szlje szemmel: a szellem s a szerelem!"
"…fldnkn az id rik, zajtalanul s flelmesen."
"Harminckt ves lettem n - meglepets e kltemny csecse becse:
ajndk, mellyel meglepem e kvhzi szegleten magam magam."
"da (Mellkdal) (Visz a vonat, megyek utnad, taln ma mg meg is talllak, taln kihl e lngol arc, taln csendesen meg is szlalsz: Csobog a langyos vz, frdj meg! Ime a kend, trlkzz meg! Sl a hs, enyhtse tvgyad! Ahol n fekszem, az az gyad.)"
"Hogyan volt, azt mr nem tudom. De mgis csak meglttam egyszer, Bmultam rja nagy szemekkel. Mr rgen volt, csak ezt tudom."
"Amit szivedbe rejtesz, szemednek trd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel vrd ki azt."
"Lelkem elrppen a Vgtelenbe, Tovbb nem vgyom arra az egyre, A Vgtelenbe."
"Tenyeremre tettem a lelkem: Nzd meg, milyen szp szzlt veg! De gymntokat szedett el, Mert az embert sose rti meg."
"Szp a tavasz s szp a nyr is, de szebb az sz s legszebb a tl, annak, ki tzhelyet, csaldot mr vgkpp msoknak reml."
"Tudod, hogy nincs bocsnat, hiba ht a bnat. Lgy, ami lennl: frfi. A f kin utnad."
"Etess, nzd – hezem. Takarj be – fzom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem."
"A semmi gn l szivem, kis teste hangtalan vacog, krje gylnek szeliden s nzik, nzik a csillagok."
"Ti jk vagytok mindannyian, mirt csinlntok ht rosszat?"
"Ehess, ihass, lelhess, alhass! A mindensggel mrd magad!"
"Akrhogyan is lesz, immr ksz a leltr, letem - s ebbe ms is belehalt mr."
"... fldnkn az id rik, zajtalanul s flelmetesen."
"m itt a szenveds bell, m ott kvl a magyarzat."
"... gyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kinnt s bent egeret."
"... a trvny szvedke mindig flfeslik valahol."
"Maradj flslegesnek, a titkokat ne lesd meg. S ezt az emberisget, hisz ember vagy, ne vesd meg."
"Mg nem volt olyan diszn, ki eljult, mikor megltta a moslkos vlyut."
"Ahol a szabadsg a rend, mindig rzem a vgtelent." |