Ugyancsak k�zismert, �si zsid� szimb�lum: k�t egym�sba ford�tott, egyenl�sz�r� h�romsz�g. Els� r�g�szeti felbukkan�sa Szidonb�l (a mai Libanon ter�let�r�l), az id�sz�m�t�sunk el�tti 7. sz�zadb�l val�. Egy szidoni zsid�, Ben Aszaj�hu s�rk�v�n t�nik fel ez a jelk�p, amely azut�n az �szak-izraeli Kfar N�hum (Capernaum) zsinag�g�j�nak fr�z�n is el�fordul (200 k�r�l).

Eur�p�ban az els� eml�t�s a hat�g� csillagr�l, mint a zsid�s�g szimb�lum�r�l, �rdekes m�don a magyar t�rt�nelemhez f�z�dik. Egy korabeli forr�s szerint M�ty�s kir�ly �s Beatrix 1476-ban lezajlott esk�v�i menet�ben a zsid�k is �nnep�lyesen felvonultak. Buda v�r�nak bej�rat�n�l “a zsid�k �l�n agg el�lj�r�juk ment, l�h�ton, kivont karddal, azon kos�r f�gg�tt, amelyben t�z font ez�st volt. Mellette fia, szint�n l�h�ton, karddal �s ez�st kos�rral. Ut�nuk j�tt huszonn�gy lovag, mindny�jan b�bor d�szruh�ban, kalapjukon h�rom sz�l strucctollal”. Az �nnepl� zsid� csoport — �gy jegyzi fel a kr�nik�s — “boszork�nyl�bbal”, val�j�ban D�vid-csillaggal d�sz�tett z�szl�val jelent meg az esk�v�i menetben.

Az 1964-ben, a budai V�rban, a T�ncsics Mih�ly utca 26-ban felt�rt szef�rd (a korabeli feljegyz�sek szerint “sz�r”) zsinag�ga bej�rata f�l�tti bolt�ven szint�n tal�lunk hat�g� csillagot. (Ez a zsinag�ga az XVI. sz�zad v�g�n keletkezett, �s a k�z�pkori budai nagyzsinag�g�val egy�tt, 1686-ban rombolt�k le.) Itt v�r�s fest�kkel form�lt D�vid-csillagot l�thatunk, k�r�l�tte �ron f�papi �ld�s�nak kabbalista m�don �rt h�ber sz�veg�vel.

Jelk�p�nk h�ber neve (Mag�n D�vid) D�vid pajzs�ra utal: a zsid� hagyom�ny szerint ugyanis az id�sz�m�t�sunk el�tt 1000 k�r�l �lt D�vid kir�ly katon�i ilyen alak� pajzsot viseltek, vagy ezt a jelet v�st�k pajzsaikra, hogy pikkelyes p�nc�lzatuk ellen�re felismerj�k egym�st. A vak�s�gban azonban a jelk�p m�g enn�l is �sibb eredet�. Egyes �kori keleti n�pekn�l ugyanis a k�t egyenl�sz�r� h�romsz�g az �g �s a f�ld, vagy a f�rfi �s a n� b�k�s, harmonikus egym�sra tal�l�s�t szimboliz�lja. A zsid�s�g ezt az �si jelk�pet vall�sos tartalommal, h�rom-h�rom fontos eszme hirdet�s�vel is egybek�t�tte.

A Talmudban olvassuk “az igazs�gos Simon” tan�t�s�t. “H�rom alapelven nyugszik az erk�lcsi vil�grend: a T�r�n, az istenszolg�laton �s a szeretet gyakorl�s�n”. Ezek az ember k�teless�gei, ezt jelenti a csillag felfel� ny�l� h�romsz�ge. Egy m�sik, minden bizonnyal ugyancsak az igazs�gos Simonnak tulajdon�that� mond�s szerint viszont “h�rom dolgon �ll a vil�g, a term�szett�rv�nyen, az igazs�gon �s a b�k�n”. Ezek mind Istent�l f�gg� eszm�k, ezeket szimboliz�lja a lefel� fordul� h�romsz�g. S val�ban, ha a t�rv�ny �s a T�ra, a szolg�lat �s az igazs�g, a b�ke �s a szeretet gyakorl�sa tal�lkozik, akkor mindig harm�nia val�sul meg a vil�gban…

A kabbala szerint a D�vid-csillag hat �ga �s a hozz�juk tartoz� hat kis h�romsz�g megfelel a vil�g hat ir�ny�nak, amelyr�l m�r kor�bban sz�ltunk. A csillag k�zep�n lev� hatsz�g pedig — ak�rcsak a men�ra k�z�ps� sz�ra — a vil�g k�z�ppontj�t jelent� Istent szimboliz�lja. Ez�rt szok�s a D�vid-pajzs hatbet�s h�ber nev�t a hat kis h�romsz�gben elhelyezni.

Neh�z lenne felsorolni, milyen sokf�le kegyt�rgyon szerepel-szerepelhet a D�vid-csillag (tudom�nyos n�vvel a hexagramma). Vannak p�ld�ul olyan sz�der-t�lak, amelyeken csup�n a mag�n D�vid jelzi haszn�lati szerep�t. (Olykor a csillag hat kis h�romsz�g�be kell helyezni az �nnep jelk�pes �teleit.) �rdekes azonban, hogy Magyarorsz�gon teljesen prof�n t�m�kban is tal�lkozhatunk a D�vid-csillaggal, �gy s�r�s- �s sz�d�s�vegeken, vagy t�gl�kon is. A serf�z�, vagy a t�glagy�rt� nyilv�n �gy akarta kifejez�sre juttatni zsid� sz�rmaz�s�t. Ezeknek a saj�tos t�rgyaknak is vannak szakavatott gy�jt�i.

Aranyb�l-ez�stb�l k�sz�lt D�vid-csillagot �s a kor�bban t�rgyalt men�r�t sokan nyakl�nck�nt, kark�t�k�nt viselnek, s ezek a jelek r�gi pecs�tnyom�kon, amuletteken, med�lokon is el�fordulnak. Persze, vigy�znunk kell, hiszen a hat�g� csillag, mint eml�tett�k, olykor m�s kult�r�kban is felbukkan, s�t, egyszer� d�sz�t� elem is lehet.

(forr�s: http://www.zsido.hu/vallas/szimbol.htm)