Tao - a k�nai nyelvben azt jelenti: �t; elvonatkoztatott �rtelemben a dolgok menet�t, a vil�g kozmikus rendj�t, a mindens�get �that� �slelket, �ser�t jel�li. A taoizmus vall�si �s filoz�fiai ir�nyzat egyszerre, a k�nai vil�gszeml�leti rendszer, az univerzizmus r�sze, k�zponti eleme.

A n�pi hagyom�ny szerint a taoizmus alap�t�ja Lao-ce k�nai filoz�fus, akinek az i. e. 6. sz�zadra helyezik m�k�d�s�t, val�j�ban azonban szem�lye t�rt�netileg nehezen azonos�that� be. Sz�mos legenda f�z�dik a k�nai b�lcsh�z, akinek neve �reg mestert jelent: a hagyom�ny szerint Lao-ce egy Jangce-vid�ki kis faluban sz�letett, m�ghozz� �gy, hogy anyja m�r 81 esztend�s volt, amikor is egy napsug�r teherbe ejtette, �s ezut�n �jabb 81 �v telt el, am�g gyermeke a vil�gra j�tt; Lao-ce egy ideig udvari lev�lt�rnok volt Lojangban, az akkori f�v�rosban, majd �lete v�ge fel� egy fekete �k�r h�t�n el akarta hagyni K�n�t (alakj�t sokszor �gy �br�zolj�k), �m a hat�rszoros parancsnoka feltart�ztatta, felsz�l�tv�n arra, hogy el�bb �rja le gondolatait a vil�gr�l �s az �letr�l, - ennek a k�v�ns�gnak a teljes�t�sek�nt sz�letett meg a taoizmus alapvet� m�ve, a Tao-t�-king ('Az �t �s Er�ny k�nyve'); ezt k�vet�en a mester "nyugat barb�rainak" kezdte hirdetni a ta�r�l sz�l� tant.

A taoista b�lcseleti, vil�gszeml�leti rendszer megalapoz�sa teh�t a Tao-t�-kingben tal�lhat�, amelyet a hagyom�ny ugyan Lao-ce �r�s�nak tart, �m keletkez�se igaz�b�l az i. e. 4. sz�zadn�l kor�bbra nem tehet�. A m� 81 - r�szben r�mes - r�vid szakaszb�l �ll, amelyek v�ltozatos, k�tetlen szerkezet�ek, �s misztikus elemekkel �t- meg �tsz�ve, aforisztikus form�ban, igen �l�nk k�lt�i k�pekkel, kifejez� nyelven �r�dtak. A Tao-t�-king k�zponti eleme a tan alapvet� fogalm�nak, a ta�nak egy �tfog� kifejt�se, �rtelmez�se. Itt a tao a mindens�g alapj�t k�pez� vil�gt�rv�ny, term�szett�rv�ny jelent�s�ben szerepel, a dolgoknak �s a jelens�geknek id�ben �r�k �s t�rben v�gtelen l�nyeg�t alkotja. A taoizmus tan�t�sa szerint az egy�n sz�m�ra a helyes utat a ta�val val� �sszhang megtart�sa jelenti. Az emberi tev�kenys�gek: a t�rsadalmi rend, t�rv�nykez�s, �llamszervezet fel�ll�t�sa csak megzavarja a mindens�g rendj�t, t�rv�ny�t, egyens�ly�t; �gy a tan�t�s l�nyeg�ben a k�z�lettel, a kialakul� feud�lis oszt�lyrendszerrel is szembefordul�, ak�r a l�zad�s t�mogat�s�ig is eljut� eszmerendszerr� lett. A taoista n�zeteket vall�k sz�m�ra teh�t a vil�grendj�be val� be nem avatkoz�s, a "nem cselekv�s" (wu wei) a legalapvet�bb elv. A taoizmus el�t�li az �nz� c�lok, �n�s �rdekek k�vet�s�t, a haszonelv�s�get, a h�bor�skod�sokat, m�sok leig�z�s�t �s eleve minden er�szakos cselekedetet; �ltal�ban b�k�s, szeml�l�d�, m�rt�kletes magatart�st tart ide�lisnak, b�lcsnek �s k�vetend�nek.

Lao-ce filoz�fiai rendszer�t m�g sz�mos m�s tan�t� b�v�tette, fejlesztette tov�bb, majd az ilyenform�n az i. e. 4-3. sz�zadra alapjaiban m�r kialakult ir�nyzat az �si n�pi kultuszok �s samanisztikus hiedelmek elemeit mag�ba olvasztva az id�sz�m�t�sunk kezdete k�r�li id�re m�r vall�si gyakorlatt� is v�lt. (�gy az eredetileg semmilyen szem�lyes istens�get nem tartalmaz� gondolatrendszerben id�vel sz�mos kisebb-nagyobb istens�g, szents�g - pl. Lao-ce - vall�sos tisztelete is megjelent.) Az ily m�don vall�si gyakorlattal is rendelkez� taoizmus vet�lyt�rsa lett a r�videsen K�n�ban szint�n terjedni kezd� buddhizmusnak, amelynek mint�j�ra maga is laza egyh�zszervezet ki�p�t�s�be kezdett: paps�g alakult, szerzetesrendek sz�lettek. Rendszer�hez sz�mos korai "tudom�nyos" gyakorlat - alk�mia, orvosl�s (akupunkt�ra, moxa) -, valamint medit�ci�, di�ta, tornagyakorlatok rendszere is kapcsol�dott.

Az id�vel vall�ss� lett taoista filoz�fia teh�t k�ls� hat�sokat is befogadva a t�rt�nelem sor�n sz�mos elemet tett a mag��v�, �gy alkotva meg a k�nai n�pess�g m�ig meghat�roz�, soksz�n� vall�si �s vil�gszeml�leti rendszer�t.

( Forr�s: http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=200 )